Billiárd - Szabályzat
MAGYAR BILIÁRD SZÖVETSÉG
POOL SZAKÁGA
A WORLD POOL-BILLIARD ASSOCIATION (WPA) által
kiadott,
(2008. január 1-től visszavonásig érvényes)
Pool Biliárd Versenyszabályai
2008. február
A fordítás Internetes közzététele jogdíjmentes, minden egyéb jog fenntartva!
1. Általános játékszabályok
A következő általános szabályok alkalmazandóak minden olyan játéknemre, amelyeket a
szabálylista tartalmaz, feltéve, hogy az adott játéknem szabályai nem rendelkeznek
másképpen. Alkalmazandóak továbbá azok a szabályozások, amelyek nem közvetlenül a játék
szabályainak részét képezik, úgy mint a verseny szervezésével, valamint az alkalmazott
felszerelésekkel kapcsolatos előírások.
A pool biliárdot posztóval borított vízszintes asztalon játsszák, amelyet rugalmas falak
határolnak. A játékos dákót használ, amellyel a fehér golyót megütve irányítja a célgolyókat.
A játék célja hogy a célgolyókat az asztalon elhelyezkedő hat lyuk valamelyikébe küldje. A
játék szabályai változnak a célgolyók sorrendjére, illetve a játék megnyerésére vonatkozóan.
1.1. A játékos felelőssége
A játékos felelőssége, hogy ismerjen minden szabályt, szabályozást és időbeosztást, amely az
adott versenyre vonatkozik. A verseny szervezői megtesznek minden lehetséges erőfeszítést,
hogy ezen információk elérhetőek legyenek a játékosok számára, azonban a végső felelősség
mindig a játékosoké.
1.2.Tempólökés, a kezdés meghatározása
A tempólökés a mérkőzés első lökése, amely meghatározza a játékosok asztalhoz lépésének
sorrendjét a későbbiekben. Az a játékos, aki megnyeri a tempólökést, eldöntheti, hogy ki
végzi el a mérkőzés első lökését.
A bíró elhelyez két golyót az asztal két oldalán, a homlokvonal mögött, közel ahhoz. A
játékosok megközelítőleg egy időben löknek, a meglökött golyóknak a tőfalat érintve vissza
kell térnie a homlokfalhoz lehetőleg minél közelebb.
Az a játékos nyeri a tempólökést, akinek a saját golyója közelebb áll meg a homlokfal éléhez.
A tempólökés elvesztését jelenti, ha:
(a) A meglökött golyó áthalad az ellenfél 'térfelén';
(b) A golyó egynél többször érinti a tőfalat.
(c) A meglökött golyó lyukba esik, vagy elhagyja az asztalt;
(d) A meglökött golyó megérinti a hosszú falat;
(e) A meglökött golyó visszatéréskor megáll a saroklyuk előtt, úgy hogy hátrébb van,
mint a homlokfal éle;
6
A játékosoknak új tempólökést kell végeznie, ha:
- az egyik golyót csak az után gurítják el, miután a másik már érintette a tőfalat
- a bíró nem tudja eldönteni, melyik golyó állt meg közelebb a homlokfalhoz
- mindkét játékos tempólökése hibás volt
1.3. A játékosok által használható felszerelések
A felszereléseknek meg kell egyeznie a WPA által kiadott felszerelés-specifikációban
leírtaknak. Általánosan elmondható, hogy a játékosok nem alkalmazhatnak szokatlan
felszereléseket. Amennyiben egy játékos bizonytalan, hogy felszerelése elfogadható-e, akkor
a játék megkezdése előtt a Versenyigazgatósággal kell konzultálnia. A felszerelések csak a
szokásos módon használhatóak. (Lásd '6.16.- Sportszerűtlen viselkedés')
A következőkben ismertetett felszerelések számítanak elfogadhatónak:
(a) Dákó - A játékosok számára engedélyezett, hogy a mérkőzés alatt különböző
dákókat használjanak, úgymint a kezdő-, ugrató-, és játszó dákó. Használhatnak
beépített, illetve toldott hosszabbítást, hogy a dákó hosszát megnöveljék.
(b) Kréta - A játékosok krétát használhatnak, hogy a dákóvégen található bőr
tapadását elősegítsék. A kréta színének összeegyeztethetőnek kell lennie a posztó
színével.
(c) Hidak - A játékosok egyszerre legfeljebb két hidat használhatnak, hogy a lökést
megkönnyítsék. A hidak alakja nincs megkötve. A játékosok használhatják saját
eszközüket, amennyiben annak kivitele hasonló az általánosan használt hidakhoz.
(d) Kesztyű - A játékosok használhatnak kesztyűt - egyik, vagy mindkét kezükön.
(e) Hintőpor - A játékosok használhatnak hintőport, amennyiben annak mennyiségét a
bíró ésszerűnek tartja.
1.4. Golyók visszahelyezése
A visszahelyezendő (játékba visszatérő) golyókat a tőponttól a tőfal közepéig tartó tővonalra
kell visszahelyezni, a tőpontra, vagy ahhoz a lehető legközelebb, anélkül, hogy bármely közel
álló golyót megmozdítanának. Ha a golyó nem helyezhető el a tőponton, akkor a tővonalon
úgy kell elhelyezni, hogy hozzáérjen (amennyiben lehetséges) az útjában álló célgolyóhoz.
Amennyiben a visszahelyezést akadályozó golyó a fehér golyó, akkor a visszahelyezendő
golyó nem érhet hozzá a fehér golyóhoz, egy kis távolságot kell tartani attól. Amennyiben a
teljes tővonal a tőpont és a tőfal között foglalt, akkor a visszahelyezendő golyót a tővonalnak
az asztal közepe felé tartó meghosszabbítására kell elhelyezni, a tőponthoz minél közelebb.
1.5.Golyó kézből
Amikor a fehér golyó 'golyó kézben' pozícióban van, akkor a játékos bárhol elhelyezheti azt a
játékfelületen (lásd '8.1. Az asztal részei'), és mindaddig módosíthat a helyzetén, amíg a
lökést el nem végzi (lásd 'Definíciók 8.2. - A lökés'). A játékos a dákó bármely részét
használhatja a fehér golyó pozícionálására, de nem végezhet a dákóval lökésszerű előrehaladó
mozgást. Némely játéknemben, és leginkább a kezdőlökéseknél a fehér golyó szabad
elhelyezése csak a homlokterületen belül lehetséges - ilyenkor szem előtt kell tartani a '6.10.
Fehér golyó hibás elhelyezése', illetve a '6.11. Hibás játék a homlokterületen belül'
szabályokat.
7
Amikor a játékos csak a homlokterületen belül helyezheti el szabadon a fehér golyót, és a
megjátszható célgolyók is kizárólag a homlokterületen belül helyezkedhetnek el, akkor
kérheti a homlokvonalhoz legközelebb álló célgolyó tőpontra történő visszaállítását. Ha két,
vagy több golyó is azonos távolságra áll a homlokvonaltól, akkor a játékos választhatja ki,
melyik golyó kerüljön visszahelyezésre.
A pontosan a homlokvonalon álló célgolyó a homlokterületen belülről szabályosan lőhető.
1.6. Lökések bemondása
Azokban a játéknemekben, ahol a játékosoknak be kell mondania a lökéseket, minden
célgolyót és lyukat be kell mondani, amennyiben azok nem magától értetődőek. A lökés
részletei, úgymint a falak használata, más golyók érintése, vagy lyukba küldése
lényegtelenek. Minden lökésnél csak egy golyó lyukba küldése mondható be.
Érvényes bemondott lökés kivitelezéséhez a célgolyót és a lyukat is meg kell nevezni, hogy a
bíró teljes mértékben biztos lehessen benne, hogy a szándék erre mutatott, így elkerülhető a
falak használata, kombinációk alkalmazása által okozott félreértés. Ha a bíró, vagy az ellenfél
nem biztos a lökés céljában, kérheti a lökés bemondását.
A bemondásos játékokban a lökést végző játékos 'biztonsági lökést' (safety) is jelenthet a
célgolyó és a lyuk megnevezése helyett, ilyenkor a lökés után mindenképpen ellenfele
következik. A biztonsági lökés során elrakott golyók visszahelyezése az adott játéknem
szabályaitól függ.
1.7. A golyók nyugalomba kerülése
A golyók helyzete némileg változhat, miután látszólag megálltak, ez történhet a golyók, vagy
az asztal tökéletlenségeinek köszönhetően. A lyukba eséstől eltekintve ez a játék normális
kockázatai közé tartozik, így a golyót nem kell visszaállítani. Amennyiben a golyó ilyen
okokból lyukba esik, vissza kell helyezni a beesést követő pozíciót a lehető legjobban
megközelítő helyzetbe. Amennyiben a golyó ilyen okból lyukba esik egy lökést közvetlenül
megelőzően, vagy az alatt, és ennek kihatása van a lökés következményeire, akkor a bíró
visszaállítja a pozíciót és a lökés megismételhető. A lökést végző játékos nem szenved
büntetést, ha lökést végez, miközben egy golyó saját magától helyet változtat. (Lásd még '8.3.
Lyukba került golyók').
1.8. Helyzet visszaállítása
Amikor szükséges a golyók helyzetének visszaállítása, vagy azok megtisztítása, akkor a bíró
állítja helyre a golyókat az eredeti pozíciójukba a legjobb képességei szerint. A játékosok
kötelesek elfogadni a bíró döntését a golyók helyreállítását illetően.
1.9. Külső behatások
Amikor valamilyen külső zavaró körülmény behatással van egy lökés kimenetelére, akkor a
bíró visszaállítja a golyókat a lökés előtti pozícióba, és a lökés megismételhető. Ha a külső
behatás nincs hatással a lökés kimenetelére, akkor a bíró visszaállítja az elmozdult golyókat
eredeti helyzetükbe, és a játék folytatódik. Amennyiben a golyók eredeti pozíciójukba nem
állíthatóak vissza, akkor a helyzetet 'döntetlenként' kell kezelni.
8
1.10. Meghozott döntések és a fellebbezés lehetősége
Amennyiben egy játékos úgy érzi, hogy a bíró hibásan hozta meg döntését, kérheti a bírót
döntése meghozatalának, vagy annak hiányának újragondolására, de a bíró döntése
mindenképpen véglegesnek tekintendő. Amennyiben a játékos úgy érzi, hogy a bíró nem
alkalmazta helyesen a szabályokat, akkor kérheti a fellebbezés megítélésére felhatalmazott
testület (pl. vezetőbíró, versenyigazgatóság) döntését. A döntés meghozataláig a bíró
felfüggeszti a játékot. (lásd még '6.16./d. Sportszerűtlen viselkedés').
A 'hibát' azonnal be kell jelenteni. (lásd '6.Hibák'.)
1.11. Mérkőzés feladása
Ha egy játékos feladja a mérkőzést, az a mérkőzés elvesztését jelenti. Amennyiben egy
játékos szétcsavarozza a játszó-dákóját, amíg ellenfele a számára döntő partiban még az
asztalnál van, azt a mérkőzés feladásának kell tekinteni.
1.12. 'Patt-helyzet' a játékban
Amennyiben a bíró úgy ítéli meg, hogy a játék nem halad a győzelem eldöntésének az
irányába, bejelenti döntését, és onnantól mindkét játékosnak 3-3 asztalhoz lépésre van még
lehetősége. Amennyiben ezek sem hoznak előremutató eredményt, akkor a bíró 'patthelyzetet'
jelent be. A 'patt-helyzet' bejelenthető mindkét játékos egyetértésével az említett
3-3 asztalhoz állás előtt is. A 'patt-helyzettel' kapcsolatos eljárás szabályait az egyes
játéknemek szabályai tartalmazzák.
9
2. A 9-es játék
2.1 A kezdés eldöntése
2.2 A 9-es felrakás eldöntése
2.3 Szabályos kezdőlökés
2.4 A játék második lökése - 'Push out'
2.5 A játék folytatása
2.6 Golyók visszahelyezése
2.7 Alapvető hibák
2.8 Súlyos hibák
2.9 Patt helyzet a játékban
2. A 9-es játék
A 9-es játékot kilenc, 1-től 9-ig számozott célgolyóval és a fehér golyóval játsszák. A
golyókat emelkedő számsorrend szerint kell megjátszani. Az a játékos, aki szabályos lökéssel
lyukba küldi a 9-es golyót - megnyeri a játékot.
2.1. A kezdés eldöntése
A tempólökést megnyerő játékos döntheti el, ki végzi el az első kezdőlökést. (Lásd '1.2.
Tempólökés, a kezdés meghatározása'.) Az általános formula a váltott kezdés, de lásd még a
'Szabályozások 15. Kezdőlökések sorrendje' pontját.
2.2. A 9-es játék felrakása
A célgolyókat egymáshoz a lehető legszorosabban összetapadva kell felrakni rombusz
alakban, úgy, hogy az 1-es golyó áll a rombusz elején a tőponton, a 9-es golyó pedig a
rombusz közepében (lásd az ábrán). A többi célgolyót véletlenszerűen kell a rombuszban
elhelyezni. (Lásd még Szabályozások 4. 'Felrakás / Golyók beütése' pontját.)
2.3. Szabályos kezdőlökés
A következő szabályok vonatkoznak a kezdőlökésre:
(a) a fehér golyó a homlokterületen belül bárhol elhelyezhető
10
(b) amennyiben a kezdőlökés során nem esik legalább egy célgolyó, akkor legalább
négy célgolyónak egy, vagy több falat kell érnie, egyéb esetben a kezdés
szabálytalan (Lásd még Szabályozások 17. 'Kezdőlökésre vonatkozó
követelmények'.)
2.4. A játék második lökése - 'Push out'
Amennyiben a kezdőlökésnél nem történt hiba, a soron következő lökést végző játékos 'push
out'-ot jelenthet. Szándékának tudomásul vételéről (a bíró, illetve ellenfele által) meg kell
győződnie. Ebben az esetben a 'push out' lökésre nem érvényesek a Szabályok '6.2.
Szabálytalan golyóérintés', illetve '6.3. Falérintés hiánya' szabályok. Amennyiben a 'push
out' lökés közben nem történt szabálytalanság, a soron következő játékos döntheti el, ki
folytassa a játékot.
2.5. A játék folytatása
Ha a játékos szabályos lökéssel golyót küld lyukba (kivéve a 'push out' lökésnél, lásd '2.4. A
játék második lökése - 'Push out') folytathatja a játékot az asztalnál. Amennyiben szabályos
lökés következtében lyukba küldi a 9-es golyót (kivéve 'push out' lökésnél) megnyeri a
játékot. Ha a játékos nem tud golyót lyukba küldeni, vagy hibát vét, akkor ellenfele
következik lökésre, aki (amennyiben nem történt hiba) a kialakult helyzetből folytatja a
játékot.
2.6. Golyók visszahelyezése
Ha a 9-es golyó hiba következtében, vagy a 'push out' lökés során lyukba kerül, illetve
kiugrik az asztalról, akkor a tőpontra vissza kell helyezni. (Lásd '1.4. Golyók
visszahelyezése'). Más golyó semmilyen esetben sem kerül visszahelyezésre.
2.7. Alapvető hibák
Ha a játékos alapvető hibát vét, ellenfele következik lökésre. A fehér golyó 'golyó kézben'
pozícióban van, és azt a lökésre következő játékos bárhová elhelyezheti a játéktéren (lásd
'1.5. Golyó kézben pozíció').
A következő hibák számítanak alapvető hibának a 9-es játékban:
6.1. Fehér golyó lyukba esik, vagy kiugrik az asztalról
6.2. Szabálytalan golyóérintés - a fehér golyónak minden lökésnél az asztalon lévő
legkisebb számú célgolyót kell elsőként megérinteni
6.3. Falérintés hiánya
6.4. Lábhiba - legalább egy lábnak érintenie kell a padlót lökés közben
6.5. Golyók kiugrása az asztalról - Az egyetlen golyó, amit kiugrása után vissza kell
helyezni a tőpontra a 9-es
6.6 Golyók szabálytalan megérintése
6.7. Dupla érintés / Tapadó golyók
6.8. Tolás
11
6.9. Lökés mozgó golyók mellett
6.10. Szabálytalan fehér golyó elhelyezés
6.12. Dákó az asztalon
6.13. Hibás lökés-sorrend
6.15. Lassú játék
2.8. Súlyos hibák
A 6.14. pont alatt ismertetett 'Három hiba' szabály büntetése a játék elvesztését jelenti.
A 6.16. alatt ismertetett 'Sportszerűtlen viselkedés' alapján elkövetett hiba büntetését a bíró a
sportszerűtlenség mértékének megfelelően állapítja meg.
2.9. Patt helyzet a játékban
Patt helyzet kialakulása esetén az eredeti kezdőlökést végző játékos kezdi a játékot. (Lásd
1.12. 'Patt helyzet a játékban'.)
12
3. A 8-as játék
3.1 Az első kezdőlökés eldöntése
3.2 A 8-as játék felrakása
3.3 Kezdőlökés
3.4 Nyitott asztal / A golyócsoportok kiválasztása
3.5 A játék folytatása
3.6 Lökések bemondása
3.7 Golyók visszaállítása
3.8 A játék elvesztése
3.9 Alapvető hibák
3.10 Súlyos hibák
3.11 Patt helyzet a játékban
3. A 8-as játék
A 8-as játékot 15 számozott célgolyóval és a fehér golyóval játsszák. A lökést végző játékos
saját hét golyóból álló golyócsoportjának (1-től 7-ig, illetve 9-től 15-ig) az elrakása után
kísérelheti meg a 8-as golyó elrakását, amelynek sikeres kivitelezése a játék megnyerését
jelenti.
A 8-as játék 'bemondásos' játék.
3.1. Az első kezdőlökés eldöntése
A tempólökést megnyerő játékos döntheti el, ki végzi el az első kezdőlökést. (Lásd '1.2.
Tempólökés, a kezdés meghatározása'.) Az általános formula a váltott kezdés, de lásd még a
Szabályozások '15. Kezdőlökések sorrendje' pontját.
3.2. A 8-as játék felrakása
A 15 célgolyót háromszög alakban, egymáshoz a lehető legszorosabban összetapadva kell
felállítani, úgy hogy az első golyó a tőponton helyezkedik el, a 8-as pedig az első golyó
vonalában, középen, a harmadik sorban. A háromszög két alsó sarkában eltérő
golyócsoporthoz tartozó golyóknak kell állnia. A többi golyót véletlenszerűen kell elhelyezni
a háromszögben.
13
3.3. Kezdőlökés
A következő szabályok vonatkoznak a kezdőlökésre
(a) a fehér golyó 'golyó kézben' pozícióban a homlokvonal területén,
(b) a kezdőlökésnél nincs bemondás, és a fehér golyó bármelyik célgolyót érintheti
először,
(c) amennyiben a kezdőlökés következtében golyó esik lyukba, és nem történik hiba, a
kezdőlökést végző játékos folytathatja a játékot 'nyitott asztal' mellett (lásd '3.4.
Nyitott asztal / Golyócsoport választás')
(d) amennyiben a kezdőlökésnél nem esik golyó - legalább 4 célgolyónak egy, vagy
több falat kell érnie, egyébként a kezdés hibásnak számít, és a lökésre következő
játékos választhat az alábbi lehetőségek közül:
(1) elfogadja az asztalon kialakult helyzetet és folytatja a játékot
(2) új felrakást kér, és ő végzi el a kezdőlökést
(3) új felrakást kér, és ellenfelének adja át a kezdést
(e) a 8-as golyó elrakása a kezdőlökéskor nem számít hibának. Ha kezdéskor a 8-as
golyó lyukba kerül, a kezdést végző játékos dönthet, hogy
(1) visszarakatja a 8-ast a tőpontra, és elfogadja az asztalon
kialakult helyzetet
(2) új felrakást kér, és újra elvégzi a kezdőlökést
(f) ha a kezdés során a 8-as mellett a fehér is lyukba kerül (lásd '8.6. Fehér golyó
lyukba esik'), akkor ellenfele választhat, hogy
(1) visszarakatja a 8-ast a tőpontra, és 'golyó kézben' pozícióból
folytatja a homlokvonal mögül,
(2) új felrakást kér, és ő végzi el a kezdőlökést
(g) ha a kezdés során bármelyik célgolyó kiugrik az asztalról, az hibának számít, a
célgolyó lyukba kerül (kivéve a 8-ast, amit a tőpontra vissza kell állítani), és a
soron következő játékos eldöntheti, hogy
(1) elfogadja az asztalon kialakult helyzetet
(2) 'golyó kézből' pozícióval folytatja a homlokvonal mögül
(h) ha a kezdést végző játékos az előzőekben nem felsorolt hibát vét, akkor a soron
következő játékos eldöntheti, hogy
(1) elfogadja az asztalon kialakult helyzetet
(2) 'golyó kézből' pozícióval folytatja a homlokvonal mögül
3.4. Nyitott asztal / A golyócsoportok kiválasztása
Mielőtt a golyócsoportok kiválasztásra kerülnek az asztal 'nyitott asztalnak' számít, és a
lökést végző játékosnak meg kell neveznie a kiválasztott célgolyót. Ha a bemondott célgolyót
szabályos lökéssel lyukba küldi, akkor az ahhoz tartozó golyócsoport lesz az övé, míg
ellenfeléhez a másik golyócsoport tartozik. Ha nem sikerül a bemondott célgolyót szabályos
lökéssel lyukba küldeni, akkor az asztal 'nyitott' marad, és ellenfele következik lökésre.
'Nyitott asztal' estében bármely célgolyót érintheti elsőként a fehér, kivéve a 8-as golyót.
14
3.5. A játék folytatása
A játékos mindaddig asztalnál marad, amíg szabályos és bemondott lökésekkel a saját
golyócsoportjához tartozó golyókat tud elrakni, illetve ezután elrakja a 8-as golyót, amely
egyben a játék megnyerését jelenti.
3.6. Lökések bemondása
Minden lökést - kivéve a kezdőlökést - be kell mondani (lásd 'Általános szabályok 1.6.
Lökések bemondása'). A 8-as golyóra történő lökést csak akkor lehet bemondani, ha már a
lökést végző játékosnak nincs a saját golyócsoportjába tartozó célgolyója az asztalon.
A játékos jelenthet 'biztonsági lökést' (safety), amely lökés után ellenfele következik az
asztalnál, a biztonsági lökés során lyukba esett golyók nem kerülnek vissza az asztalra. (lásd
'Meghatározások 8.17. - Biztonsági lökés')
3.7. Golyók visszaállítása
Ha a 8-as golyó a kezdőlökésnél lyukba esik, vagy kiugrik az asztalról, akkor visszakerül a
tőpontra, vagy a háromszög újraállításra kerül. (Lásd '3.3. Kezdőlökés' és '1.4. Golyók
visszaállítása'.) Más célgolyó semmilyen egyéb esetben nem kerül visszaállításra.
3.8. A játék elvesztése
A lökést végző játékos elveszti a játékot, ha
(a) a 8-as golyó elrakásával egyidejűleg (ugyanazon lökés közben) a fehér golyó is
lyukba esik
(b) elrakja a 8-as golyót, miközben még saját golyócsoportjába tartozó golyó van az
asztalon
(c) nem a bemondott lyukba küldi a 8-as golyót
(d) kiugratja a 8-as golyót az asztalról
Mindezek nem vonatkoznak a kezdőlökésre (lásd '3.3. Kezdőlökés'.)
3.9. Alapvető hibák
Ha a lökést végző játékos hibát követ el, ellenfele folytathatja a játékot. A fehér golyó 'golyó
kézben' pozícióba kerül, és az asztalhoz lépő játékos bárhová elhelyezheti azt a játéktéren
(lásd '1.5. Golyó kézben').
A következő hibák számítanak alapvető hibának a 8-as játékban:
6.1. Fehér golyó lyukba esik, vagy kiugrik az asztalról
6.2. Szabálytalan golyóérintés - a fehér golyónak minden lökésnél elsőként a játékos
saját golyócsoportjába tartozó golyót kell megérintenie, kivéve amikor az asztal még
'nyitott' (lásd '3.4 Nyitott asztal / Golyócsoport választás')
6.3. Falérintés hiánya
6.4. Lábhiba - legalább egy lábnak érintenie kell a padlót lökés közben
6.5. Golyók kiugrása az asztalról (lásd '3.7. Golyók visszaállítása')
6.6 Golyók szabálytalan megérintése
6.7. Dupla érintés / Tapadó golyók
6.8. Tolás
6.9. Lökés mozgó golyók mellett
6.10. Szabálytalan fehér golyó elhelyezés
15
6.11. Hibás játék a homlokvonal mögül
6.12. Dákó az asztalon
6.13. Hibás lökés-sorrend
6.15. Lassú játék
3.10. Súlyos hibák
A fentiekben ismertetett '3.8. A játék elvesztése' pont alatt felsorolt hibák a játék elvesztését
jelentik. A '6.16.' pont alatt ismertetett 'Sportszerűtlen viselkedés' alapján elkövetett hiba
büntetését a bíró a sportszerűtlenség mértékének megfelelően állapítja meg.
3.11. Patt helyzet a játékban
Patt helyzet kialakulása esetén az eredeti kezdőlökést végző játékos kezdi a játékot. (Lásd
1.12. 'Patt helyzet a játékban'.)
16
4. A 14/1-es játék
4.1 Tempólökés
4.2 A 14/1-es játék felállítása
4.3 Kezdőlökés
4.4 A játék folytatása, a játék megnyerése
4.5 A lökések bemondása
4.6 Golyók visszaállítása
4.7 Pontozás
4.8 A golyó-visszaállítás speciális szabályai
4.9 Alapvető hibák
4.10 Kezdés során elkövetett hibák
4.11 Súlyos hibák
4.12 Patt helyzet a játékban
4. A 14/1-es játék
A 14/1-es játékot tizenöt számozott célgolyóval, és a fehér golyóval játsszák. Minden
bemondott és szabályosan elrakott célgolyó egy pontot ér, és a megadott pontszámot elérő
játékos nyeri a mérkőzést. A 14/1-es játék közben 14 célgolyó lyukba kerülése után az
elrakott golyókat háromszöggel újra felállítják, és a lökéssorozat folytatódik.
4.1. Tempólökés a kezdés eldöntésére
A játékosok tempólökéssel döntik el, ki végezze el a kezdőlökést. (Lásd '1.2. Tempólökés, a
kezdés meghatározása'.)
4.2. A 14/1-es játék állítása
A játék megkezdésekor a 15 célgolyót háromszögben állítják fel, úgy hogy a háromszög
csúcsán lévő célgolyó a tőponton álljon. Amikor a golyókat a játék folyamán újraállítják,
akkor az első golyó helye üresen marad. A háromszög területének körülrajzolása elősegíti
annak megállapítását, hogy a bontásra szánt célgolyó a háromszög területén belül
helyezkedik-e el, vagy sem.
4.3. Kezdőlökés
A következő szabályok alkalmazandóak a kezdőlökésre:
(a) a fehér golyó 'golyó kézből' pozícióban helyezhető el a homlokvonal mögött,
(b) ha a kezdés során bemondott célgolyó nem esik lyukba, akkor legalább 2
célgolyónak és a fehér golyónak is falat kell érnie a lökés után, egyébként a kezdés
hibásnak számít (Lásd '8.4. Falérintés'). A hibás kezdés büntetése mínusz 2 pont a
lökést végző játékos számára (lásd '4.10. Kezdés során elkövetett hibák'). A soron
következő játékos eldöntheti, hogy elfogadja-e az asztalon kialakult helyzetet,
vagy új kezdést kér ellenfelétől. Ezt mindaddig megteheti, amíg nem fogadja el a
kialakult helyzetet, vagy a kezdést végző játékos nem végez szabályos kezdőlökést
(lásd '4.11. Súlyos hibák').
17
4.4. A játék folytatása, a játék megnyerése
A lökést végző játékos mindaddig asztalnál marad, amíg szabályos lökésekkel elrakja a
bemondott golyókat, vagy el nem éri a játék megnyeréséhez szükséges kiírt pontszámot.
Amikor az asztalon lévő 15 célgolyóból 14 elrakásra került, akkor a játék ideiglenesen
megáll, és az elrakott 14 golyó háromszöggel újra felrakásra kerül.
4.5. A lökések bemondása
A lökéseket be kell mondani, ahogy azt az '1.6. Lökések bemondása ' szabály ismerteti. A
lökést végző játékos jelenthet 'biztonsági lökést' (safety), amely lökés után ellenfele léphet
asztalhoz. A biztonsági lökés során lyukba került golyók visszaállításra kerülnek.
4.6. Golyók visszaállítása
Minden hibával, biztonsági lökéssel elrakott golyó visszaállításra kerül, csak úgy mint az
asztalról kiugrott golyók, illetve azok amelyek nem a bemondás szerint kerültek elrakásra,
illetve nem egy sikeresen bemondott és elrakott golyóval együtt kerültek elrakásra. (Lásd
'1.4. Golyók visszaállítása'.) Ha a 15. golyót vissza kell állítani, és az újraállított 14 golyó
még nem került megérintésre, akkor a 15. golyó a háromszög csúcsára kerül, és a bíró
háromszöget használhat a szoros állítás érdekében.
4.7. Pontozás
A lökést végző játékos egy pontot kap minden bemondott, és szabályosan eltett golyó után. A
szabályos lökés során minden más lyukba esett golyó után is egy-egy pontot kap. A hibákat a
játékos pontszámából történő pontlevonással kell büntetni. A játékos pontszáma lehet negatív
érték is a hibák következtében.
4.8. A golyó-visszaállítás speciális szabályai
Amikor a fehér golyó, vagy a 15. golyó akadályozza a 14 golyó újraállítását, akkor speciális
szabályokat kell alkalmazni. Egy golyót akkor tekintünk akadályozó golyónak, ha a
háromszög területén tartózkodik, vagy ha részben belenyúlik abba. A bírónak kérésre meg
kell ítélnie, hogy egy golyó akadályozza-e a felrakást.
(a) Ha a 15. golyó is lyukba esett a 14. golyó szabályos elrakásakor, akkor mind a 15
golyó újraállításra kerül.
(b) Ha a fehér és a 15. golyó is akadályozza a felrakást, akkor a 15. golyó a
háromszögbe kerül, a fehér golyó 'golyó kézből' pozícióba kerül a homlokvonal
mögött
(c) Ha csak a 15. golyó akadályozza a felrakást, akkor az a homlokpontra kerül, illetve
ha azt a fehér elfoglalja, akkor a középpontra.
18
(d) Ha csak a fehér golyó akadályozza a felrakást, akkor azt a következőkben leírtak
szerint kell elhelyezni:
1. ha a 15. golyó a homlokvonalon, vagy azon kívül
helyezkedik el, akkor a fehér golyó 'golyó kézből' pozícióba
kerül a homlokvonal mögött
2. ha a 15. golyó a homlokvonalon belül (a homlokterületen)
helyezkedik el, akkor a fehér golyó a homlokpontra kerül
(ha a homlokpont foglalt, akkor a fehér a középpontra kerül)
Egyik esetben sincs korlátozva, hogy a lökésre következő játékos melyik célgolyóra lök az
újraállítás után
A fentieket táblázatban összefoglalva:
A fehér golyó
helyzete
A 15. golyó
Helyzete
A háromszög
területén van
Nincs a
háromszögben és
nincs a homlokponton
*
A homlokponton van
*
A háromszög
területén van
15. g.: a tőpontra
fehér g.: a
homlokvonal mögé
(homlokmező)
15.g.: a homlokpontra
fehér g.: a helyén
marad
15.g.: a közép-pontra
fehér g.: a helyén
marad
Lyukba került
15.g.: tőpontra
fehér g.: a
homlokvonal mögé
(homlokmező)
15.g.: a tőpontra
fehér g.: a helyén
marad
15. g.: a tőpontra
fehér g.: a helyén
marad
A homlokvonalon
belül van, de nincs a
homlokponton *
15.g.: a helyén marad
fehér g.: a
homlokpontra
Nincs a
homlokvonalon belül
és nincs a
háromszögön belül
15.g.: a helyén marad
fehér g.: a
homlokvonal mögé
(homlokmező)
A homlokponton
helyezkedik el *
15.g.: a helyén marad
fehér g.: a középpontra
* - A homlokponton van:
azt jelenti, hogy zavarja
egy másik golyó
homlokpontra állítását
19
4.9. Alapvető hibák
Ha a lökést végző játékos alapvető hibát vét, akkor egy pontot le kell vonni az elért
pontjaiból, a lökés során elrakott golyót/golyókat vissza kell állítani, és az ellenfele
következik lökésre. A fehér golyó a helyén marad, kivéve az alább külön említett esetekben.
A 14/1-es játékban az alábbiak számítanak alapvető hibáknak:
6.1. Fehér golyó lyukba esik, vagy kiugrik az asztalról - A fehér golyó ilyenkor 'golyó
kézben' pozícióból játszható meg a homlokvonal mögül (lásd '1.5. Golyó kézben
pozíció'.)
6.3. Falérintés hiánya
6.4. Lábhiba - legalább egy lábnak érintenie kell a padlót lökés közben
6.5. Golyók kiugrása az asztalról - a kiugrott golyók visszaállításra kerülnek
6.6 Golyók szabálytalan megérintése
6.7. Dupla érintés / Tapadó golyók
6.8. Tolás
6.9. Lökés mozgó golyók mellett
6.10. Szabálytalan fehér golyó elhelyezés
6.11. Hibás játék a homlokvonal mögül - A '6.11. szabály 2. bekezdése alapján
elkövetett hiba után a lökésre következő játékos 'golyó kézből a homlokvonal mögül'
pozícióból következhet
6.12. Dákó az asztalon
6.13. Hibás lökés-sorrend
6.15. Lassú játék
4.10. Kezdés során elkövetett hibák
A kezdés során elkövetett hibák büntetése mínusz 2 pont, valamint az hogy az ellenfél
valószínűleg újrakezdést kér, ahogyan azt a '4.3. Kezdőlökés' c. szabály említi. Ha egy
kezdőlökés során egyszerre követ el a játékos 'alapvető' és 'kezdési' hibát is, az kezdési
hibának minősül.
4.11. Súlyos hibák
A '6.14. Három-hiba szabály' hatálya alá a 14/1-es játékban az alapvető hibák tartoznak, tehát
a 'kezdési hiba' nem számít bele a 'három hibába'.
A harmadik 'alapvető hiba' elkövetésekor szintén egy pontot kell levonni a hibát vétő
játékostól, de további 15 pontot le kell vonni a sorban elkövetett három hiba miatt. Ezek után
a játékos ismét 'nulla hibán' áll.
A '6.16. Sportszerűtlen viselkedés' szabály hatálya alá eső esetekben a bíró határozza meg a
büntetés mértékét az eset súlyosságának megfelelően.
4.12.'Patt helyzet' a játékban
Ha az '1.12. Patt helyzet a játékban' szabályban ismertetett helyzet alakul ki, akkor a
játékosok ismételt tempólökéssel döntik el, hogy ki végezzen el egy kezdőlökést.
20
Segédrajzok
a 14/1-es játék újra-felrakásának könnyebb megértéséhez.
(A rajzok nem képezik a WPA hivatalos szabályainak részét.)
1 .helyzet
2. helyzet
3. helyzet
21
4. helyzet
5. helyzet
6. helyzet
22
7. helyzet
8. helyzet
9. helyzet
23
6. Hibák
6.1 A fehér golyó lyukba esik, vagy kiugrik az asztalról
6.2 Hibás golyóérintés
6.3 Falérintés hiánya
6.4 Lábhiba
6.5 Golyók kiugrása az asztaról
6.6 Golyók szabálytalan megérintése
6.7 Dupla érintés / Tapadó golyók
6.8 Tolás
6.9 Lökés mozgásban lévő golyók mellett
6.10 Szabálytalan fehér golyó elhelyezés
6.11 Szabálytalan játék a homlokvonal mögül
6.12 Dákó az asztalon
6.13 Hibás lökés-sorrend
6.14 'Három-hiba' szabály
6.15 Lassú játék
6.16 Sportszerűtlen viselkedés
6. Hibák
A következő pontok alatt felsorolt esetek számítanak hibának a pool biliárd egyes
játéknemeiben, ahol ezt a konkrét játékszabály megemlíti. Ha egy lökés során több hiba is
történik, akkor a súlyosabb büntetést maga után vonó hibát kell figyelembe venni. Ha a hiba
nem kerül bemondásra a következő lökés megkezdése előtt, akkor a hiba meg nem történtnek
tekintendő.
6.1. A fehér golyó lyukba esik, vagy kiugrik az asztalról
Ha a fehér golyó lyukba esik, vagy kiugrik az asztalról, akkor a lökés hibás. Lásd még '8.3.
Elrakott golyók', illetve '8.5. Kiugrott golyók'.
6.2. Hibás golyóérintés
Azokban a játéknemekben, ahol a játék szabályai szerint a fehér golyónak először egy adott
golyót, vagy egy adott golyócsoporthoz tartozó golyót kell megérintenie, hibának számít, ha a
fehér golyó bármilyen más golyót érint először.
6.3. Falérintés hiánya
Amennyiben a lökés során nem esik lyukba golyó, akkor a fehér golyónak egy szabályos
célgolyót történő érintése után legkevesebb egy golyónak (a fehér golyónak, vagy bármely
célgolyónak) falat kell érnie, egyébként a lökés hibának számít. (Lásd '8.4. Falérintés'.)
6.4. Lábhiba
Ha a lökést végző játékosnak legalább az egyik lába nem érinti a padlót abban a pillanatban,
amikor a dákó végén lévő bőr megérinti a fehér golyót, az hibának számít.
24
6.5. Golyók kiugrása az asztalról
Hibának számít, ha egy célgolyó kiugrik az asztalról. Az, hogy az adott golyó visszakerül-e a
játékba, vagy sem, az az adott játéknem szabályaitól függ. (Lásd még '8.5. Asztalról történő
kiugrás')
6.6. Golyók szabálytalan megérintése
Hibának számít, ha megérintenek, megmozdítanak egy célgolyót, vagy bármilyen módon
befolyásolják egy célgolyó útját, kivéve a lökés közben adódó normális golyó-golyó
kontaktusokat. Hibának számít, ha megérintik, megmozdítják, vagy bármilyen módon
befolyásolják az útját a fehér golyónak, kivéve, amikor az 'golyó kézben' pozícióban van,
illetve a lökés során alkalmazott előrehaladó dákóbőr - fehér golyó kontaktust. A lökést végző
játékos felel az asztalnál lévő felszerelésekért, a krétáért, a hídért, a ruházatáért, a hajáért,
vagy más testrészéért, a fehér golyóért, amikor az 'golyó kézben' pozícióban van, azaz
mindenért, ami ilyen szabálytalan érintést okozhat. Ha a golyó szabálytalan megérintése
véletlenül történik, akkor az alapvető hibának minősül. Ha szándékos, akkor a '6.16.
Sportszerűtlen viselkedés' hatálya alá esik.
6.7. Dupla érintés / Tapadó golyók
Ha a dákó egy lökés során egynél többször érinti meg a fehér golyót, az hibának számít.
Ha a fehér golyó közel áll egy célgolyóhoz, de nem érinti azt, és a dákó még akkor is
érintkezik a fehér golyóval, amikor az megérinti a célgolyót, az hibának számít. Ha a fehér
golyó nagyon közel áll egy célgolyóhoz, és a lökő játékos 'súrolja' a fehér golyóval a
célgolyót, nem tekinthető az előzőekben említett hibának a lökés, még ha a dákó ténylegesen
kontaktusban is van a fehér golyóval a két golyó érintkezésekor.
Ha a lökés előtt a fehér és a célgolyó tapad egymáshoz, akkor szabályosnak tekinthető a
lökés, ha az részben vagy egészben a célgolyó irányába mutat (feltéve, ha a golyó szabályos
célgolyó a játék szempontjából) és ha a célgolyó megmozdul, az szabályos érintésnek
tekinthető. (Még ha a tapadó golyó irányába történő lökés szabályosnak is tekinthető,
figyelembe kell venni a 'dupla érintés' hibájának elkerülését, főleg ha több golyó is közel áll a
fehérhez.) A fehér golyó nem tekinthető 'tapadó golyónak' csak ha azt a bíró, vagy az ellenfél
megerősíti. A lökő játékos felelőssége, hogy ezt a megerősítést megkapja. A tapadó golyótól
ellenkező irányba történő ellökés nem jelenti azt, hogy a lökés során a fehér golyó 'érintette' a
célgolyót.
6.8. Tolás
Hiba, ha a dákóbőr és a fehér golyó hosszabb ideig érintkezik egymással, mint ami egy
normális lökésnél elvárható.
6.9. Lökés mozgásban lévő golyók mellett
Hibának számít megkezdeni egy lökést, amíg bármelyik játékban lévő golyó mozog, vagy
pörög az asztalon.
25
6.10. Szabálytalan fehér golyó elhelyezés
Amikor a fehér golyó 'golyó kézben' pozícióban van, és elhelyezése a homlokvonalon belülre
korlátozódik hiba, ha a fehér golyót a homlokvonalról, vagy azon kívülről játsszák meg. Ha a
játékos bizonytalan, hogy a fehér golyó elhelyezése hibás-e vagy sem, a bírót kérheti meg
ennek megítélésére.
6.11. Szabálytalan játék a homlokvonal mögül
Ha a fehér golyó 'golyó kézből' pozícióban van a homlokvonal mögött, és az első golyó,
amelyet megérint szintén a homlokterületen belül helyezkedik el a lökés hibának számít,
hacsak a fehér golyó nem hagyta el a homlokterületet az érintés előtt. Amennyiben az ilyen
hibás lökés szándékos volt, az sportszerűtlen viselkedésnek minősül.
A fehér golyónak át kell haladnia a homlokvonalon, vagy érintenie kell egy célgolyót, amely
a homlokvonalon kívül, vagy azon áll, egyébként a lökés hibának számít, és az ellenfél 'golyó
kézből ' folytathatja a játékot az adott játéknem szabályai szerint.
6.12. Dákó az asztalon
Ha a játékos a dákóját használja, hogy egy lökést annak segítségével mérjen be, és a dákót az
asztalon hagyja, anélkül, hogy a keze érintené azt, az hibának számít.
6.13. Hibás lökés-sorrend
Alapvető hibának számít, ha egy játékos szándék nélkül akkor lök, amikor nem ő következne
sorra. Általánosságban a játékot a hibás sorrend után kialakult helyzetből lehet folytatni. Ha
egy játékos szándékosan cseréli fel a sorrendet, akkor annak megítélése a '6.16.Sportszerűtlen
viselkedés' szabály hatálya alá esik.
6.14. 'Három-hiba' szabály
Ha egy játékos három hibát követ el anélkül, hogy közben egy szabályos lökést végezne, az
'súlyos hibának' számít. Azokban a játéknemekben, ahol az eredmény a megnyert játékok
számán alapul (pl. 9-es játék) a hibák egy játékon belül adódnak csak össze. Más játékokban,
mint például a 8-as játékban ez a szabály nem alkalmazandó.
A bírónak (vagy az ellenfélnek) kötelessége figyelmeztetni az asztalhoz lépő játékost, ha 'két
hibán van'. Ellenkező esetben az esetleg elkövetett harmadik hiba második hibának
tekintendő.
6.15. Lassú játék
Ha a bíró úgy érzi, hogy egy játékos túl lassan játszik, akkor javasolhatja a játékosnak, hogy
gyorsítsa fel játékát. Ha ez nem történik meg, akkor a bíró időmérést vezethet be, amely
mindkét játékosra érvényes. Ha a lökést végző játékos túllépi a megadott időhatárt, akkor a
bíró 'hibát' jelent be, és a soron következő játékos az adott játéknem szabályaiban a hiba
következményeként megadott módon folytathatja a játékot. (A '6.16. Sportszerűtlen
viselkedés' szabály szintén alkalmazhatóak.)
26
6.16. Sportszerűtlen viselkedés
A 'sportszerűtlen viselkedés' -re vonatkozó büntetés alapjában a 'súlyos hibák '-ra kiszabható
büntetések mértéke alapján kerül kiszabásra, de a bíró saját belátása, és az eset súlyossága
alapján eltérhet ettől. Alkalmazhat figyelmeztetést, az 'alapvető hibák' -nak megfelelő
büntetést, (amely beleszámít a 'három-hiba' számolásába, ahol alkalmazandó), a 'súlyos
hibák' - ra vonatkozó büntetést, játszmavesztést, mérkőzésvesztést, kizárást a versenyből, a
díjaktól, trófeáktól illetve a megszerzett pontoktól való megfosztást.
A 'sportszerűtlen viselkedés' bármilyen olyan szándékos cselekedet, amely a sportág és a
sport hírnevének káros, megzavarja vagy befolyásolja a játékot olyan módon, hogy az ne a
'fair play' körülményeinek megfelelően fejeződjön be.
Ilyen lehet például:
(a) az ellenfél szándékos megzavarása
(b) a golyók állásának (nem lökéssel történő) szándékos megváltoztatása
(c) szándékosan hibás dákóhasználat (miscue)
(d) a lökéssorozat folytatása a hiba bemondása, vagy a játék felfüggesztése után
(e) mérkőzés alatti gyakorlás
(f) az asztal megjelölése
(g) a játék késleltetése
(h) nem megfelelő felszerelések használata
27
8. A Szabályokban használt kifejezések meghatározása
8.1 Az asztal részei
8.2 A lökés
8.3 Elrakott golyók
8.4 Falérintés
8.5 Asztalról kiugrott golyók
8.6 Fehér golyó a lyukban
8.7 A fehér golyó
8.8 Célgolyó
8.9 Szett
8.10 Háromszög
8.11 Kezdőlökés
8.12 Lökés-sorozat
8.13 A golyók helyzete
8.14 Golyók visszaállítása
8.15 Helyzet (állás) visszaállítása
8.16 Ugrató-lökés
8.17 Biztonsági lökés (safety)
8.18 Hibás dákóhasználat (miscue)
8.1. Az asztal részei
Az asztal részei a játéktér, lyukak, rugalmas falak és a perem. Az asztal tő- (vagy láb-) része,
ahol a golyókat felállítják, a homlok- (vagy fej-) része, ahonnan a fehér golyóval kezdenek.
A homlokvonal és a homlokfal által határolt terület a homlokterület ('konyha'), amelynek
nem képezi részét a homlokvonal.
A rugalmas falak, annak teteje, az asztal pereme a lyukak és azok pereme a 'fal' részét
képezik.
Négy vonal határozható meg az asztalon:
- 'hosszú vonal' amely az asztal hosszanti középvonalát jelöli
- 'homlokvonal', az asztal egy negyedét határolja le, a homlokfalhoz közelebb
- 'lábvonal', az asztal egy negyedét határolja le, a tőfalhoz közelebb
- 'középvonal' - az asztal felét határolja le a két középső lyuk között.
Az asztal peremén általában intarziás jelöléseket ('gyémántok') találunk, amelyek az asztal
szélességét 4-, az asztal hosszúságát 8 egyenlő részre osztják.
A játékfelület a vízszintes, posztóval borított része az asztalnak. A játékfelület következő
jelölésekkel látható el - amennyiben az adott játéknem ezt megkívánja:
- 'tőpont' - amely a 'hosszú vonal' és a 'lábvonal' kereszteződésében található
- 'homlokpont' - amely a 'homlokvonal' és a 'hosszú vonal' kereszteződése
- 'középpont' - amely a 'hosszú vonal' és a 'középvonal' kereszteződése
- 'homlokvonal'
- 'tővonal' - a 'hosszú vonalnak' a 'tőpont' és a 'tőfal' közötti szakasza
- a felrakó háromszög körvonala
28
8.2. A lökés
A lökés akkor kezdődik, amikor a dákóbőr érintkezik a fehér golyóval egy, a dákó
előrehaladó mozgásának köszönhetően. A lökés akkor fejeződik be, amikor az asztalon lévő
összes golyó nyugalmi állapotba kerül (beleértve a pörgést is). A lökés akkor tekinthető
szabályosnak, ha a játékos nem követ el hibát a lökés alatt.
8.3. Elrakott golyók
A golyó akkor tekinthető elrakottnak (lyukba esettnek), ha nyugalomba kerül a lyukban a
játéktér felülete alatt, vagy megjelenik a golyókiadó rekeszben. A lyuk széléhez közel lévő
golyó, amelyet egy másik golyó részben alátámaszt elrakottnak tekintendő, ha az alátámasztó
golyót elmozdítva a támaszkodó golyó a lyukba esne.
Ha egy golyó nagyon közel áll meg a lyuk széléhez, és mozdulatlan marad legalább 5
másodpercig, majd ezután magától esik a lyukba nem tekintendő lyukba esettnek (lásd 1.7. 'A
golyók nyugalomba kerülése').Ez alatt az 5 másodperc alatt a bírónak biztosítania kell, hogy
nem történik új lökés.
Az a golyó, amelyik visszapattan a lyukból a játékfelületre nem tekintendő elrakottnak.
Ha a fehér golyó érintkezik egy lyukba került golyóval, akkor lyukba kerültnek tekintendő,
függetlenül attól, hogy visszatér-e a játéktérre, vagy sem.
A megtelt, vagy megtelő lyukak kiürítését a bíró végzi, de a játékos felelőssége, hogy ez
megtörténjen.
8.4. Falérintés
A golyó akkor tekintendő úgy, hogy falat ért, ha a lökés előtt nem ért falat, majd a lökés
következtében érinti azt. Az a golyó, amely a lökés megkezdése előtt már érinti a falat (falhoz
tapad) nem tekintendő falat értnek, hacsak el nem távolodik a faltól, majd ismét érinti. Az a
golyó, amely lyukba esik, vagy kiugrik az asztalról szintén úgy tekintendő, mintha falat ért
volna. A golyó nem tekintendő mindaddig 'falhoz tapadónak', amíg azt a bíró, a lökést végző
játékos, vagy ellenfele ki nem jelenti. (Lásd 'Szabályozások 27. Tapadó golyók bemondása'.)
8.5. Asztalról kiugrott golyó
A golyó 'asztalról kiugrottnak' tekintendő, ha a lökés után nem a lyukba kerül és nem a
játékfelületen (az asztal vízszintes, posztóval borított részén) kerül nyugalomba. A golyó az
asztalról kiugrottnak tekinthető, ha úgy tér vissza a játéktérre, hogy közben idegen tárgyat
érintett, úgy mint a világítást, krétát, vagy a lökést végző játékost (stb.).
Az a golyó, amely megérinti az asztal peremét, de utána visszatér a játéktérre, vagy lyukba
esik nem tekintendő asztalról kiugrottnak.
8.6. Fehér golyó a lyukban
A fehér golyó lyukba kerülése, amikor a fehér golyó lyukba esik, vagy megérint egy már
lyukban lévő golyót.
29
8.7. A fehér golyó
A játékos a lökés megkezdésekor a fehér golyót löki meg a dákóbőrrel. Hagyományosan fehér
színű, de megjelölhető pöttyökkel, vagy logóval. A pool biliárd játékban mindkét játékos
ugyan azt a fehér golyót használja.
8.8. Célgolyó
A célgolyókat a fehér golyóval kell eltalálni, általában azzal a szándékkal, hogy lyukba
küldjék őket. Számokkal látják el őket, 1-től addig a számozásig, ahány golyóra az adott
játéknemben szükség van. A golyók színére és számozására vonatkozó előírások a WPA
Felszerelési Előírásai tartalmazzák.
8.9. Szett
Némely esetekben a mérkőzéseket szettekre bontják, és bizonyos számú szett megnyerése
szükséges a mérkőzés megnyeréséhez. A szettek meghatározott számú játékból, vagy pontból
állnak.
8.10. Háromszög
A háromszög egy keret, amelyben szorosan összefogva állítják fel az adott játékhoz szükséges
golyókat. (Alkalmazható rombusz alakú keret a 9-es játékhoz pl.)
8.11. Kezdőlökés
A kezdőlökés a mérkőzés, vagy a játék nyitólökése, függően a játék-nemtől. Jellemzően a
fehér golyót a homlokterületen helyezik el, és innen kell a felállított golyókat szétbontani.
8.12. Lökéssorozat
A lökéssorozat az az idő, amit egy játékos az asztal mellett tölt. Akkor kezdődik, amikor a
játékos szabályosan megkezdheti lökését, és véget ér, amikor már nem végezhet több lökést.
Némely játéknemben a játékos választhat, hogy elkezdi-e lökéssorozatát, vagy átadja azt
ellenfelének (lásd 'push out'). A lökéssorozaton lévő játékost 'lökést végző játékosnak'
hívjuk.
8.13. A golyók helyzete
A golyók helyzetét a középpontjukon függőlegesen áthaladó vonal határozza meg. Az, hogy
egy golyó egy adott ponton, vagy vonalon helyezkedik-e el attól függ, hogy a talppontja, azaz
a középpontján függőlegesen áthaladó egyenes érinti-e az adott pontot, vagy vonalat.
8.14. Visszaállított golyók
Némely játéknemekben a célgolyókat vissza kell állítani a játékfelület adott pontjára. Ezután
nevezzük őket visszaállított golyóknak. (Lásd '1.4. Golyók visszaállítása')
30
8.15. Helyzet (állás) visszaállítása
A golyók elmozdulása után a szabályok megkívánhatják a helyzet, azaz a golyók eredeti
pozíciójának visszaállítását. A bíró a lehető legpontosabban kísérli meg a golyókat
visszaállítani eredeti pozíciójukba.
8.16. Ugrató-lökés
Ugrató-lökésnek nevezzük, amikor a fehér golyót egy útban álló akadály (golyó, vagy fal)
átugrására késztetik. Az, hogy egy ilyen lökés szabályos-e, vagy sem az a kivitelezés
módjától, és a játékos eredeti szándékától függ. Általában a szabályos ugrató-lökést a játékos
megemelt dákóval végzi, a lökés során a fehér golyót a játéktér felé löki, amelyről az elpattan.
8.17. Biztonsági lökés (safety)
Egy lökést akkor tekintünk biztonsági lökésnek, ha az adott játék 'bemondásos játék', és a
lökést végző játékos a lökés megkezdése előtt bejelenti a bírónak, vagy ellenfelének, hogy
'biztonságit' lök. A biztonsági lökés után minden esetben az ellenfele következik lökésre.
8.18. Hibás dákóhasználat ('miscue')
Hibás dákóhasználatnak (miscue) tekintjük, amikor a dákóbőr lecsúszik a fehér golyóról - ez
általában akkor történik meg, amikor nagyon a szélén találják el a fehér golyót, vagy a
krétázás nem volt megfelelő. Ezt egy 'éles' hang kíséri, és a dákóbőrön is látható nyomot
hagy. Az ilyen hibás dákókezelés során előfordulhat, hogy a fehér golyó a dákó oldalával is
érintkezik, de ha az ilyen érintés nem tisztán egyértelmű, akkor úgy kell tekinteni, mintha
nem történt volna meg. Az 'alá-kanalazás', amikor a dákó egyszerre érinti a fehér golyót és a
játékteret, amelynek következtében a fehér felugrik a játéktérről - hibás dákóhasználatnak
('miscue') tekintendő.
A szándékosan kivitelezett hibás dákóhasználatot ('miscue') a '6.16. Sportszerűtlen
viselkedés' hatálya alatt kell megítélni.
31
9. A 10-es játék
9.1 Kezdés meghatározása
9.2 A 10-es játék felállítása
9.3 Szabályos kezdőlökés
9.4 A játék második lökése - 'push out'
9.5 Lökések bemondása
9.6 A játék folytatása
9.7 Golyók visszaállítása
9.8 Alapvető hibák
9.9 Súlyos hibák
9.10 Patt helyzet a játékban
9. A 10-es játék
A 10-es játék bemondásos játék, amelyet 1-től 10-ig számozott célgolyóval, és a fehér
golyóval játszanak. A tíz golyót növekvő számsorrendben kell megjátszani. Az a játékos, aki
a 10-es golyót szabályos, bemondott lökés következtében elrakja, megnyeri a játékot. Ez
megtörténhet a kezdőlökésnél, ebben az esetben nem szükséges a bemondás. Lökésenként egy
golyó mondható be. (lásd '9.5. Lökések bemondása'.)
9.1. Kezdés meghatározása
A tempólökést megnyerő játékos döntheti el, ki végzi el az első kezdőlökést. (Lásd '1.2.
Tempólökés, a kezdés meghatározása'.) Az általános formula a váltott kezdés, de lásd még a
Szabályozások '15. Kezdőlökések sorrendje' pontját.
9.2. A 10-es játék felállítása
A célgolyókat háromszög alakban, egymáshoz a lehető legszorosabban összetapadva kell
felállítani, úgy, hogy az 1-es a tőponton áll, a 10-es golyó pedig a háromszög közepén. A
többi golyót véletlenszerűen kell elhelyezni a háromszögben. (Lásd Szabályozások '4.
Felrakás / Golyók beütése'.)
9.3. Szabályos kezdőlökés
A következő szabályok vonatkoznak a kezdőlökésre:
(c) a fehér golyó a homlokterületen belül bárhol elhelyezhető
(b) amennyiben a kezdőlökés során nem esik legalább egy golyó, akkor legalább négy
célgolyónak egy vagy több falat kell érnie, egyéb esetben a kezdés szabálytalan (Lásd
még Szabályozások '17. Kezdőlökésre vonatkozó követelmények'.)
32
9.4. A játék második lökése - 'Push out'
Amennyiben a kezdőlökésnél nem történt hiba, a soron következő lökést végző játékos 'push
out'-ot jelenthet. Szándékának tudomásul vételéről (a bíró, illetve ellenfele által) meg kell
győződnie. Ebben az esetben a 'push out' lökésre nem érvényesek a Szabályok '6.2.
Szabálytalan golyóérintés', illetve '6.3. Falérintés hiánya' szabályok. Amennyiben a 'push
out' lökés közben nem történt szabálytalanság, a soron következő játékos döntheti el, ki
folytassa a játékot. Ha a 'push out' lökés közben a 10-es golyó lyukba került, akkor azt a
tőpontra vissza kell állítani, büntetés nincs.
9.5. Lökések bemondása
Minden lökésnél (kivéve a kezdőlökést) a lökéseket be kell mondani, ahogyan az az
'Általános szabályok 1.6. Lökések bemondása' pontjában áll. A lökést végző játékos
'biztonsági lökést' is jelenthet, amely lökés után ellenfele következik, a biztonsági lökés során
lyukba került golyók nem kerülnek visszaállításra, kivéve a 10-es golyót, amelyet vissza kell
állítani (lásd még '8.17. Biztonsági lökés').
9.6. A játék folytatása
Amennyiben a játékos szabályos lökéssel lyukba küldi a bemondott golyót (kivéve a 'push
out' lökést, lásd '9.4. A játék második lökése - 'Push out'), és a lökés során másik golyó is
lyukba esik, azok lyukban maradnak, és a játékos folytathatja lökéssorozatát. Ha bármely
lökés során lyukba küldi a 'BEMONDOTT' 10-es golyót, (kivéve 'push out' lökés) megnyeri
a játékot. Ha a játékosnak nem sikerül a bemondott golyót elrakni, vagy hibát vét, ellenfele
következik játékra. Amennyiben a lökés során nem történt hiba, ellenfelének a kialakult
helyzetből kell folytathatnia a játékot.
9.7. Golyók visszaállítása
Ha a 10-es golyó hibás lökéssel, vagy a 'push out' során kerül lyukba, illetve ha bemondás
nélkül, vagy nem a bemondott lyukba kerül, ha kiugrik az asztalról, akkor vissza kell állítani a
tőpontra (lásd '1.4. Golyók visszaállítása'). Más célgolyó semmilyen esetben nem kerül
visszaállításra.
9.8. Alapvető hibák
Ha a játékos alapvető hibát vét, ellenfele következik lökésre. A fehér golyó 'golyó kézből'
pozícióban az asztalon bárhol elhelyezhető (lásd '1.5. Golyó kézből').
A következő hibák számítanak alapvető hibának a 10-es játékban:
6.1. Fehér golyó lyukba esik, vagy kiugrik az asztalról
6.2. Szabálytalan golyóérintés - a fehér golyónak minden lökésnél az asztalon lévő
legkisebb számú célgolyót kell elsőként megérinteni
6.3. Falérintés hiánya
6.4. Lábhiba - legalább egy lábnak érintenie kell a padlót lökés közben
6.5. Golyók kiugrása az asztalról - Az egyetlen golyó, amit kiugrása után vissza kell
helyezni a tőpontra a 10-es
33
6.6 Golyók szabálytalan megérintése
6.7. Dupla érintés / Tapadó golyók
6.8. Tolás
6.9. Lökés mozgó golyók mellett
6.10. Szabálytalan fehér golyó elhelyezés
6.12. Dákó az asztalon
6.13. Hibás lökés-sorrend
6.15. Lassú játék
9.8. Súlyos hibák
A 6.14. pont alatt ismertetett 'Három hiba' szabály büntetése a játék elvesztését jelenti.
A 6.16. alatt ismertetett 'Sportszerűtlen viselkedés' alapján elkövetett hiba büntetését a bíró a
sportszerűtlenség mértékének megfelelően állapítja meg.
9.10. Patt helyzet a játékban
Patt helyzet kialakulása esetén az eredeti kezdőlökést végző játékos kezdi a játékot. (Lásd
1.12. 'Patt helyzet a játékban'.)
34
Adminisztratív Szabályozások
1. Adminisztratív szabályok
2. A Versenyszabályok alóli kivételek
3. Öltözködési előírások
3.1 Férfiak
3.2 Hölgyek
4. Felrakás / Golyók beütése
5. Játék 'terület-felügyelő' bírók esetén
6. A sportszerűtlen viselkedés büntetése
7. Az óvásra vonatkozó szabályok
8. A bírókra vonatkozó eligazítás
9. A bírók megnyilvánulási kötelezettsége
10. Kiegészítés a 8-as játékhoz
11. Állás (helyzet) helyreállítása
12. A felszerelések elfogadása
13. A lyukak kiürítése
14. Időkérés
15. Kezdőlökések sorrendjének meghatározása
16. Felrakás a 9-es játékban
17. A kezdőlökésre vonatkozó követelmények
18. A fehér golyó eltérítése kezdőlökésnél
19. Időmérés
20. 'Csak fehér golyó hiba' szabály
21. Késői mérkőzéskezdés
22. Külső zavaró hatás
23. Edzői tanácsadás
24. Külső erőbehatás (Act of God)
25. A játékos kijelölt helye
26. Egyidejű golyóérintés
27. Tapadó golyók bemondása
1. Adminisztratív szabályok
Ezek a szabályok az öltözködésre, óvásra, időbeosztásra és más olyan előírásokra
vonatkoznak, amelyek nem képezik részét a Játékszabályoknak, de az egyes versenyeken a
lebonyolításkor figyelembe kell venni. A szabályozások versenyről versenyre eltérően is
alkalmazhatóak, úgymint a lejátszandó szettek / játékok (frémek) száma, vagy a kezdési
rendre vonatkozó előírások. Az egyes versenyekre vonatkozóan a Versenyigazgatóság
jogköre ezeket meghatározni. Az adminisztratív szabályok nem írhatják felül a
Versenyszabályokat, mindig a Versenyszabályokban meghatározottak az elsődlegesek.
2. A Versenyszabályok alóli kivételek
Az érvényes Versenyszabályok nem módosíthatóak, csak a WPA Sportigazgatójának, vagy
más felhatalmazott tisztségviselőjének engedélyével az adott versenyen. Az ilyen
módosításokat írásban kell ismertetni a verseny előtti játékos-tájékoztatón.
35
3. Öltözködési előírások
A játékosok öltözetének meg kell felelnie a verseny színvonalának, tisztának rendezettnek és
jó állapotúnak kell lennie. Ha bármelyik játékos bizonytalan az öltözete szabályos voltában,
akkor a Versenyigazgatóság véleményét kell kikérnie az elfogadást illetően. A
Versenyigazgató döntése véglegesnek tekintendő az öltözet szabályosságát illetően. Kivételes
esetben a Versenyigazgató felmentést adhat a szabályoktól eltérő öltözetben történő
versenyzés alól (például a repülőtéren történő csomagelvesztés).
A játékos a versenyből kizárható a nem megfelelő ruházat miatt.
Amennyiben a verseny előtt nincs más tartalmú kihirdetés, akkor a WPA által meghatározott
öltözeti előírás az irányadó, melyeket a Világbajnokságon és a World Tour versenyein is
alkalmazni kell. Ezek a következők:
Férfiak
A férfiak tetszőleges színű galléros inget, vagy galléros pólót viselhetnek, melynek tisztának
és jó állapotúnak kell lennie. Az ing vagy a galléros póló csak a nadrágba tűrve viselhető.
Gallér nélküli és/vagy ujjatlan póló nem engedélyezett. Az öltözékhez tartózó nadrág
bármilyen színű lehet. Farmernadrág viselése semmilyen színben nem engedélyezett, de a
nadrág lehet 'farmer-szabású'. A cipőnek elegánsnak, és a ruházathoz illőnek kell lennie.
Edzőcipő és szandál nem engedélyezett. Sötét bőr-, vagy bőrszerű felsőrésszel ellátott
sportcipő engedélyezett - kérdéses esetben a versenyigazgatóság döntése az irányadó.
3.2 Hölgyek
A hölgyek viselhetnek inget, elegáns felsőt ('top'-ot), blúzt, ruhát, vagy póló-inget. Gallér
és/vagy ujj nélküli póló nem engedélyezett. A nadrág bármilyen színű lehet, feltéve hogy jó
állapotú és tiszta. Farmernadrág semmilyen színben nem engedélyezett, de farmer szabású
nadrág igen. A hölgyversenyzők viselhetnek szoknyát, amely a térdet takarja. A cipőnek
elegánsnak, és a ruházathoz illőnek kell lennie. Edzőcipő és szandál nem engedélyezett. Sötét
bőr-, vagy bőrszerű felsőrésszel ellátott sportcipő engedélyezett - kérdéses esetben a
versenyigazgatóság döntése az irányadó.
4. Felrakás / A golyók 'beütése'
Az asztal, illetve a golyók beütése azt jelenti, amikor a golyókat egy sablonba helyezve a
felrakás helyén beütik (a golyók tetejét megkopogtatva). A beütés helyettesíti a hagyományos
háromszög használatát, gyors és szoros felrakást eredményez. Az asztal beütése, vagy a
hagyományos háromszög használata a Versenyigazgatóság döntésétől függ. A játékosok nem
üthetik be a golyókat, azok beütését, vagy újra-beütését csak a Versenyigazgatóság által
kijelölt személy végezheti el.
36
5. Játék 'terület-felügyelő' bírók esetén
A Versenyigazgatóság a versenyen, vagy annak egy részében 'terület-felügyelő' bírókat
jelölhet ki, amikor a bírók az adott területen több asztalon folyó játékot felügyelnek egyszerre,
és egy-egy asztal mellett ilyenkor nincs állandó bíró. Ilyen esetben is a játékosoknak mindig a
játéks